A Partiumi Keresztény Egyetem jellemzője a családias hangulat, amit elég sokszor emlegetünk. Az elmúlt két év viszont több szempontból is megnehezítette az egyetemi oktatók és a hallgatók dolgát abban, hogy ezt érezzék, hogy ezt megéljék. Ennek „orvoslására” a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoport okt. 18-án egynapos kirándulást szervezett Szalárdra, amin az alapszakos hallgatók, valamint az… Csapatépítő napunk! olvasásának folytatása
Termékleírás Összetevők: 8% Egri Dorottya (ELTE) lányregénybe illő óratapasztalatai (lányregény? fiúregény? Olvasni. Jó? Leiner Laura vagy Jókai? 8% újratöltött Balassi, 5% zenés feldolgozással (Juhász Zoltán, ELTE). 8% patvaristánk (MANYSZI irodavezető, Blankó Miklós) által el nem hozott Budapesten kiszáradt Szent László füve (nyíllal a közepében), 2% tökmag, 8% Mikszáth mintha újraírta volna Aranyt (Tuba Márta, Érd),… 4. Partiumi Szabadegyetem 4. nap olvasásának folytatása
A Partium Keresztény Egyetem hallgatóiként részt vehettünk egy honsimereti úton. Magyar, német és angol szakos hallgatókkal látogattuk meg a Bánság több irodalmi, kulturális és történelmi szemepontból jelentős és látványos helységét. Első megállónk Solymos váránál volt, ezt sikeresen meghódítottuk, bármilyen bevehetetlennek is tűnt az elején. Itt bejártuk a romokat és megcsodáltuk a kilátást, majd meghallgattuk a… Bánsági barangolás olvasásának folytatása
Az évente megrendezésre kerülő esemény, a Pályám emlékezete, amelyet a Janus Pannonius Szakkollégium magyar szakos Nyelv- és Irodalomtudományi Műhelye szervez, idén ismét alkalmat teremtett egy kellemes baráti beszélgetésre a PKE magyar szak egyik legsokoldalúbb tanárnőjével, dr. Bartha Krisztinával. Az eseményre a már megszokott Silent kávézóban került sor szerda este. Szép kis társaság gyűlt össze a… Pályám emlékezete, avagy a kulisszák mögött olvasásának folytatása
2019. március 21. – egy kis időutazás, történelemóra, kicsit másképp, mint megszokhattuk, a várbeli múzeumban, Horváth Gizella, Magyari Sára tanárnők és mindenféle régi, „poros” tárgy jelenlétében. Nem száraz számok, dátumok, adatok, nem a politikai bel- és külharcok, hanem az emberi sorsok, emberi hétköznapok a téma. Talán felelni sem tudunk, talán csak a kérdések maradnak és… Csak rosszabb ne jöjjön! olvasásának folytatása
Indulunk az elmúlás fele, Kín-zokogva, egymást üldözve, Két megviselt, szerelmes halál. Más tolvaja van azon Napnak, Hallom hangját vidám kacajnak, Tobzódik a csókuk küzdelme. Innen megyünk, sietve megyünk, Majd valahol messze meglelünk, Felcsapzottan, de érzelmesen. Ez végső közös ütközetünk: Egymást fáj meg- s eleresztenünk, És enyészünk múló pamlagon.
Ingoványon mendegélek: Régi, vad földön gyomnövények. Jártas vagyok, nem tévelygek, Itt, ez saját büszke telek. Horgasztom fejem a talajig: Lent szemez érintetlenül. Oh, ti vad, hatalmas gyomok, Jó belőlünk ki nem kerül? Fojtogató liánok közt Álmodom a jóról egyedül, A szentet figyelem halkan, De megcsavar ott belül. Mindenki hallgat. A gazok Mélybe… És ez vajon melyik? olvasásának folytatása
Tegnap váratlanul találkoztunk, Mellém állt az imádott városban. Észrevétlenül jött, s mi hallgattunk, Ő szállt halkan tova. Bandukoltam éppen a víz felé, És szikrázott bennem a pillanat: Szürkék, szirmosak, bátrak, barnultak, Talán elhamvasztat. Megérintett s fülembe duruzsolt, A körút is ettől lett reszketeg, Lassan hullott reám bágyadt lombja És vidám pernyeteg. Semmi… Egy évforduló közeleg… Egy versjátékot indítunk: vajon ki a szerző, mi a cím? olvasásának folytatása
Köszönöm, Uram, A végtelenbe nyúló hajnalokat, Melyek, már tudom, nem hiába voltak! Köszönöm, hogy meghallgattad imáimat, És, hogy szerencsésen túléltem a vizsgáimat! Köszönöm a jó jegyeket és a harminc kreditet, A tanáraim jókedvét, hogy tolluk jó jegyet írt! Tudom, sokszor ígértem, hogy ezután nem halogatok, Most is megfogadom: ebben a félévben szorgoskodok. Talán a következő… Diákhála olvasásának folytatása
ZH előtti beszéd és könyörgés Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, magyari szakosok vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté kezdetben [Úr] diákot, és küldötte őt vala universitasra. És mind[en] universitasban való kódexekből monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy könyv betűítül. De mondá neki, mért ne olvassál: „Bizony, [a]ki napon olvastatól könyvekbül, halálnak halálával halsz” és örök… Diákimák 2. olvasásának folytatása
olvasni. jó? 