Indulunk az elmúlás fele, Kín-zokogva, egymást üldözve, Két megviselt, szerelmes halál. Más tolvaja van azon Napnak, Hallom hangját vidám kacajnak, Tobzódik a csókuk küzdelme. Innen megyünk, sietve megyünk, Majd valahol messze meglelünk, Felcsapzottan, de érzelmesen. Ez végső közös ütközetünk: Egymást fáj meg- s eleresztenünk, És enyészünk múló pamlagon.
Ingoványon mendegélek: Régi, vad földön gyomnövények. Jártas vagyok, nem tévelygek, Itt, ez saját büszke telek. Horgasztom fejem a talajig: Lent szemez érintetlenül. Oh, ti vad, hatalmas gyomok, Jó belőlünk ki nem kerül? Fojtogató liánok közt Álmodom a jóról egyedül, A szentet figyelem halkan, De megcsavar ott belül. Mindenki hallgat. A gazok Mélybe… És ez vajon melyik? olvasásának folytatása
Tegnap váratlanul találkoztunk, Mellém állt az imádott városban. Észrevétlenül jött, s mi hallgattunk, Ő szállt halkan tova. Bandukoltam éppen a víz felé, És szikrázott bennem a pillanat: Szürkék, szirmosak, bátrak, barnultak, Talán elhamvasztat. Megérintett s fülembe duruzsolt, A körút is ettől lett reszketeg, Lassan hullott reám bágyadt lombja És vidám pernyeteg. Semmi… Egy évforduló közeleg… Egy versjátékot indítunk: vajon ki a szerző, mi a cím? olvasásának folytatása
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke Egyik olaszóra sodrán, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került? Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok, sok rag van, S hogy némelyik mit takar, És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad? Elmondtam, hogy… Magyar kultúra napja olvasásának folytatása
József Attila! Nagy László Mért játszott a szíved, te szerencsétlen, rombolva magad szüntelen télben, építve dalra dalt, s kifúlva kigyúlva, ésszel mérhető pontokon is túlra tudatod mért nyilalt? Hiszen te tudtad: dögbugyor a vége e pokoli útnak, ott a hit is kihalt, hiszen te tudtad: álmaid orra buktak, magad örökre kicsuktad, járhatod a téboly havát,… Vers a költészet napjára olvasásának folytatása
(Lobotka Bettina ajánlása.) Semmiért egészen Szabó Lőrinc Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még… A hét verse: Szabó Lőrinc – Semmiért egészen olvasásának folytatása
(Ma nincs cenzúra. – a szerkesztő ajánlása) Valaki Charles Bukowski istenem szomorú bús blues szólt ez a nő ott ült és beszélt maga tényleg Charles Bukowski? mondtam felejtsd el nem érzem jól magam enyém a szomorúságok szomorúsága amit akarok: megbaszni téged és ő nevetett úgy hitte ennél azért intelligensebb vagyok és… akkor felnézve hosszú vékony… A hét verse: Charles Bukowski – Valaki olvasásának folytatása
(Az egyre hidegebb napok jegyében – Földesi Csenge ajánlása.) Macska télire Kiss Judit Ágnes Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe. Egy félvak, lekoszvadt is megteszi, vagy egy tépázott fülű csatakandúr, ki éppen hitvány zsákmányát eszi egy belvárosi, sötét kapualjban, vagy egy autó alól pislog ki rád, vagy elnyúlik az őszi napsütésben – csak az a fontos,… A hét verse: Kiss judit Ágnes – Macska télire olvasásának folytatása
(Végül nem bán már az ember semmit. – Egri Dóra ajánlása) Végül Váci Mihály Végül nem bán már az ember semmit, semmit, csak szeressék! Jaj! úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már, hogy ne szeressék! Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell, hogy legalább a szíve tessék! Fél egyedül. Csak karolják! – s már eltűri, hogy a… A hét verse: Váci Mihály – Végül olvasásának folytatása
(Beszéljen önmagáért – Sipos Márta ajánlása) Karácsony felé Juhász Gyula Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok,… A hét verse: Juhász Gyula – Karácsony felé olvasásának folytatása
olvasni. jó? 