A hatodik alkalommal megrendezett Pályám Emlékezete néven futó tanár-diák program keretein belül ismét egy sokoldalú személlyel ismerkedhettünk meg, és betekintést nyerhettünk Balázs Géza tanár úr mindennapjaiba. A fáradhatatlan természetű nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár és intézetigazgató-helyettes nemcsak izgalmas és egyedi kutatásairól mesélve ragadta meg hallgatósága figyelmét, hanem utazásainak lebilincselő történeteivel is, mindezt töretlen jókedéllyel és humorral fűszerezve. A Silent kávézóban tartott beszélgetést Egri Dóra és Horváth Evelyn vezette.
Az est rendhagyóan kezdődött, hiszen a tanár úr egy képsorozatot mutatott meg szüleiről, gyermekkoráról, kamaszkorán keresztül napjainkig. A bemutató címe „Akit az istenek akasztani szánnak, nem fúl vízbe” személyes értelmet takar számára, amelyet meg is osztott velünk: két és fél éves korában a Rákos-patakba esett, de csodálatos módon sapkája pomponja megakadt egy ágban, a postás pedig kimentette a már eszméletét vesztett fiút.
Megtudtuk, hogy a tanárrá válás nem volt nehéz döntés, mindig is szeretett írni és tanítani, nyelvész pedig „véletlenül” lett. Nagy befolyással volt rá egy kedves tanára, aki felkarolt diákjait mindenhová magával vitte (tanulmányi utakra, konferenciákra). Egyetemünk tanáraival lassan szakmai kapcsolatot alakított ki. Egy ilyen összejövetelen született meg Magyari Sára tanárnő fejében az ötlet, hogy az érdekes beszélgetéseket jó lenne egy nyelvésztáborban folytatni, amely azóta is minden nyáron megszervezésre kerül. E kapcsolat idővel meghozta azt a lehetőséget, hogy egy tanári állást pályázzon meg a PKE-n.
Sokféle témában végzett és végez kutatásokat, amelyek közül, a kérdezők kérésére, a magyar pálinkáról szóló kutatásáról beszélt részletesebben. Munkája több szempontból is különleges, ugyanis erről még senki nem folytatott kutatást (szerényen rámutatott, hogy így ő lett a legjobb szakember ebben a témában), illetve tanulmánya azonnali hatást gyakorolt a társadalomra. Amint a kiadvány terjedni kezdett, az emberek felfedezték, hogy a pálinkának jókora kultúrája van; elővették a 100 éves címkéket, minőségibb pálinkafőzésbe kezdtek, mára pedig végeláthatatlan választékkal találhatjuk szemben magunkat az üzletekben. Pályája kezdeti szakaszában kiadott egy nem mindennapi tanulmányt
„Firkálások a gödöllői HÉV-en” címmel, melyhez az előszót maga Voigt Vilmos írta. Vonatozva összegyűjtötte az üléseken talált szövegeket, firkákat, írt a firkálások műfajáról, csoportosította ezeket. Kutatási témái közé tartozik a nyelvművelés, az antropológiai nyelvészet, az internetnyelvészet, stb.
A tanár úr rengeteg terepmunkát tud maga mögött: a Gödöllői-dombvidéktől, Mezőtúron, Cserépfalun, Costa Rica-n, Kambodzsán, Tunézián, a Fülöp-szigeteken, Guatemalán keresztül Kelet- és Dél-Indiáig. Az európaitól eltérő kultúrák, vallások mindig lenyűgözik, és további kutatásokra ösztönzik. Többek között az indiai kultúrát, a buddhizmust tanulmányozza szívesen, egyik legfrissebb felfedezése például Tamási Áron Jégtörő Mátyás c. meséjében a lélekvándorlás jelenléte.
Szabadidejében kenuzik, úszik, biciklizik, túrázik. Az egészség megőrzése érdekében és persze kedvtelésből, rendszeresen sportol, és ennek eredményeképpen kicsattanó egészséggel folytathatja munkáját. Nemcsak olvasni, de írni is nagyon szeret, több verse és novellája is megjelent már, bár nem álmodozik nagy írói karrierről, hiszen ahhoz minden idejét az alkotásnak kellene szentelnie.
Május 12.-én este félhomály, nevetés és bensőséges hangulat töltötte be a Silent kávézót, ahol közelebbről is megismerhettünk egy közvetlen, kutató, olvasó, író, kalandozó, gondolkodó embert, Balázs Géza tanár úr személyében.
Pikó Stefánia
olvasni. jó? 