Beszámolók

Előadás az előadásról

Dr. Pölcz Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvóképző Karának oktatója tartott előadást egyetemünkön  2018.  december 4-én   a Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék és a START Tanácsadó és Továbbképző Iroda meghívására. Az előadás a Nyelvmentor c. rendezvénysorozat programja, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. Az előadás címe: Mi történik bennünk, amikor beszélünk? A megszólalásra fordított energia, és ami mögötte van.

A Budapestről érkezett előadó nagy közönségnek örvendhetett: a hallgatók és az érdeklődők megtöltötték az egyetem Amfiteátrumát. A fiatalember fantasztikus előadást tartott, a  jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták. A pezentáció kezdetén tisztázásra került a retorika szó jelentése, mit jelent az, hogyha valaki jó beszédet tart, mi tartozik egy szónok feladataihoz, mitől jó egy szónoki beszéd. Továbbá arról beszélt, hogy a retorika felfogható mentális és fizikai energiaként is. Később azt ecsetelte, hogy a befektetett energia észrevehető a beszéd intenzitása és mondanivalója alapján. Megtudtuk, hogy régen a retorika célja csak a meggyőzés volt, viszont mára ez megváltozott:  előtérbe került a közös nézet kialakítása, az egymás megértése a saját nézet másikra való ráerőltetése helyett.

photo-29.jpg

Három különböző szakterületű tudóst említett, akiknek különböző nézeteik vannak a retorikáról: Deme László nyelvészt, Csányi Vilmos etológust és George Kennedy antropológust idézte. Deme szerint „állati jelzésekből alakultak a mondatok”. Csányi a közös emberi munkához köti az emberi kommunikáció kialakulását. Az állatoknál a kommunikáció nem beszélgetést, hanem erőfelmérést jelent, viszont az emberi beszéd gondolatközlésre szolgál. Kennedy ennek kapcsán azt mondja, hogy a mentális és fizikai energia kifejezése ösztönszerű.

Felvetődött, hogy pl. a szarvasok párzáskor ugyanazokat a retorikai feladatokat végzik, mint az ember egy előadás tartása előtt, viszont náluk a belső állapotkifejezés a cél nem pedig egy álláspont kialakítása. Illetve az ember képes idősíkokban gondolkodni és célja az ember mentális energiájának felkeltés, de a retorika nem feltétlen beszédhez kötött. Ezeken kívül az előadás végén szó esett a nyelvi reprezentációról is, arról is, hogy a mondattan a logikai gondolkodás leképzése, így az emberi gondolkodás és a nyelv párhuzamos fejlődése során jöttek létre a mondatrészek.

A tanár úr megszólalásra fordított energiája reméljük, megtérül: ha másképp nem, hát, azért, mert minket a beszámoló megírására késztetett.

Szász Alexandra

                                                                                                                                       I éves hallgató

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s