Beszámolók · Események

A 20. PTDK-ról

Május 5-én 20. alkalommal került megrendezésre a Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia. Ez az esemény lehetőséget nyújtott arra, hogy az egyetem hallgatói bemutassák eddig elért kutatási eredményeiket.

A magyar szakosztály keretén belül a sort Karászi Zsuzsanna indította, akinek témája: J.R.R. Tolkien és a népmesék, avagy Zsákos Bilbó mint a hetedhét országot bejárt királyfi. Előadásában a regény népmesei motívumait emelte ki. Az író nyelvet, azt beszélő népet, és hozzá tartozó történelmet alkotott. A megalkotott mítosz, a csodás tett, a próbatétel, ami kedvenc népmeséinket is jellemzi, minden korosztály számára érdekessé teszik a művet. Őt követte Robot, a hős. A férfi archetípusának vizsgálatával Pikó Stefánia foglalkozott, Szilasi László A harmadik híd című regényének kapcsán. Robot, a mű szereplője, egy nem mindennapi hős. A szakirodalom és saját elképzelés alapján egy újszerű, groteszk hős megjelenését feltételezte. A folytatásban megismerkedtünk Szilágyi-Benedek Beáta kutatásával, aki egy alkalmazott nyelvészeti kérdéssel foglalkozott, a szülői attitűdöket vizsgálta és ezeknek a hatását az óvodáskorú gyermekek nyelvelsajátításában. A kutatás azt is kimutatta, hogy a közösségi tevékenységek és a nagyszülők pozitív hatással vannak a gyermek nyelvi fejlődésére (a vizsgált csoporton belül). Ellenben az ellenőrzés nélkül használt technikai eszközök túlzott jelenléte negatív hatást gyakorol erre, hiszen több esetben a közös meseolvasás helyét is átveszi. Ez rámutat a tényre, hogy a szülőnek meg kell tanulniuk a média eszközeit helyesen használni, hogy ezek használata ne jusson létfontosságú szerephez a mindennapokban. Szőke Tünde következett, aki a kétnyelvűség kérdésével foglalkozott a magyarországi románság egyik központjában: Méhkeréken. A megszokottól eltérően most nem a magyar kisebbség helyzetéről hallottunk, hanem a határon túli román kisebbség nyelvi helyzetéről szólt a bemutató. A munka egy nagyobb kutatás első lépcsőfoka, ahol Tünde feltérképezte a kétnyelvűség jelenlegi állapotát a faluban. Végül, de nem utolsó sorban a temesvári ortodox katedrális szemiotikai elemzésével foglalkozott Kolumbán Adrienn. Az építészeti remekmű nem csak szép, de tele van jelekkel. Nem csak vizuális jeleket észlelhetünk, mint az ikonok, vagy a tér tagolása, de auditív jeleket, valamint különböző illatokat is, amelyek mind misztikus, értékes jelentéstöbblettel rendelkeznek. Ezeknek a jeleknek az értelmezésébe tekinthettünk bele Adrienn vezetésével. A hallgatók munkáit dr. Tukacsné Károlyi Margit, dr. Pállné Lakatos Ilona, dr. Balogh Andrea és Verók Attila bírálták.

A tíz perces bemutatókat egy ennél is izgalmasabb vita követte, amely során a jelenlévők közül nem csak a bizottság tagjai, de bárki feltehette kérdéseit, elmondhatta véleményét a munkákkal kapcsolatban. A bizottság természetesen olyan kérdéseket is feltett, amelyekkel újabb kihívás elé állította a versenyzőket, hiszen meg kellett védeniük hipotéziseiket, következtetéseiket, valamint a beadott dolgozatok is említésre kerültek. Az általános értékelés után az amfiteátrumban lezajlott a közös díjkiosztó. A magyar szakosztály különdíját Szilágyi – Benedek Beáta nyerte, a második díjat Pikó Stefánia, és az első díjat Kolumbán Adrienn.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek, akik szabadidőt és energiát nem sajnálva dicséretre méltó munkákat mutattak be. Sok sikert kívánunk további kutatásaikhoz!

 

Lengyel Gabriella és Vad-Magyar Renáta-Henrietta

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s