Klasszikus de kortárs

Klasszikus, de kortárs: Simon Márton

Fehér ing, drapp ruha

Simon Márton

Petri György emlékének, szeretettel

Egy nőnek nem mondhatod, ha megkérdi
– ahogy szokta is – hogy nem, kedves,
nem szeretlek, most épp semmit sem ér-
zek (fáj a fejem) szorít és fojto-
gat az életem, mint egy kinőtt garbó,

mert még látszom, de ami voltam,
már eltűnt, mint kavicson a köpés,
mert zajló jégtáblákon, nőkön, rajtatok
élek, és átugrani kéne, bár lépni se merek,

mert az egyetlen hobbim a dohányzás,

mert egy hajnali-szürke, üres városba vágyom,
sétálni kirakatok közt, fejcsóválva megnézni
próbababák mellét, menni, olcsó meleg lángost
harapdálva – ahogy valódi melleket néha –

vagy csak ülni némán, akár a gégemetszettek.
Egy imára való szót tartogatni, gyűjteni feleslegesen –
mintha elnézni halom lerágott csirkecsontot:
„ha volna kutyánk, szegény, most hogy örülne”.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s